Az egyszerűsített honosítási eljárásról


A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást.Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.A jogszabály 2010. augusztus 20-án lép hatályba, de az új szabályokat a 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.  
A kérelem benyújtása: Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel: -         maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,-         magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),-         a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, és-         honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet).
 
A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását. Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában-         hiteles magyar nyelvű fordítással, és-         ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni. Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani -         a magyarországi anyakönyvvezetőknél,-         a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve-         külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél. Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítják. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.
 
A kérelem elbírálása: A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele: -         a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,-         az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),-         a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,-         az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni. A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.
 
Névmódosítás: A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik-         hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,-         többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,-         utónevüknek magyar megfelelőjét.A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.